Miközben a világ elhalad, Európa lemarad

Olvasási idő: 8 perc

A GDPR jó dolog, biztosítja az online térben a felhasználók, vagyis az emberek biztonságát és garantálja nekik, hogy saját maguk ellenőrizhessék és szabályozhassák a személyes adataikat és a róluk gyűjtött információt. Mindennek fényében elég könnyű elfelejteni azt a tényt, hogy lehetetlen helyzetbe hozza a kis vállalkozásokat vagy hatalmas plusz terheket ró az éppen indulni készülőkre. Arról nem is beszélve, hogy megfolytja a kreativitás az online térben.

Ez is csak szaporítja azon elbaltázott politikai döntések mára már végeláthatatlan sorát, ami elméletben nagyon jól hangzik, de a gyakorlatban alkalmazhatatlan. Azok közül, akik ezt kitalálták használta már valaha is bármelyikük az internetet?

Tapasztalatom szerint az embereket nem igazán érdekli, az, amitől épp megvédeni próbálja őket, sőt koloncnak, plusz és felesleges tehernek érzik az egészet.

De legalább digitálisan is biztosítva van, hogy Európa lépéshátrányba kerüljön a világ többi részével szemben. Mivel másutt nincsen ilyen szigorú és gyakorlatilag megvalósíthatatlan szabályozás, így, ha van két induló vállalkozás, az egyik itt nálunk az EU-ban a másik bárhol másutt a világban, akkor amíg nálunk heteket bajlódnak a GDPR-nak való megfeleléssel, addigra a világ más táján indított vállalkozás már rég működik, jelen van az online térben és szerzi az ügyfeleket, csinálja a profitot. De itt Európában a jó dolgok kupacának tetején magukkal mit kezdeni nem tudó, hozzá nem értő, de mégis mindenkinél mindent jobban tudó vezetők úgy döntöttek, nekünk ez kell.

Hát pedig nem. Csak hátráltat és gátat szab a fejlődésnek.

Megfolytja a kreativitást. Egy normális weboldalt sem lehet már csinálni a szabad önkifejezés kedvéért, mert megfelelően kell kezelni a felhasználók adatait. Tájékoztatni kell őket minden olyanról, amiről azt sem tudják, hogy micsoda, így nem is érdekli őket. Azt is biztosítani kell, hogy ha valaki úgy látja jónak szabadon törölhesse a róla begyűjtött adatokat. De az emberek tesznek rá magasról. Ha az orra előtt van a nagy kattintható gomb azzal a felirattal, hogy KATTINTS IDE A RÓLAD GYŰJTÖTT MINDEN ADAT TÖRLÉSÉHEZ, akkor sem kattintana rá a legtöbb ember, mert majdnem fél másodpercig tart és semmi kedve ezzel foglalkozni. Meg, ahogyan már írtam, azt sem érti miről van szó és nem is érdekli. Csak netezni szeretne és hagyja őt békén mindenki.

Kérdem én: Akkor mi értelme ennek?

Az embereknek nem arra van szüksége, hogy kontrollálják a róluk gyűjtött adatokat, hanem hogy szabadon alkothassanak a weben. De amíg a befektetett munka nagy részét az új adatvédelmi irányelveknek való megfelelés teszi ki, nem marad kapacitás a tényleges munkára.

A legtöbb kis vállalkozásnak nincs is rá költségvetése, hogy elkészítse a GDPR-nak megfelelő tájékoztatót és átalakítsa weboldalát az ennek való megfeleléshez. Ha valakinek van egy az irányelveknek nem megfelelő weboldala, ami ismereti az üzletét, esetleg rajta keresztül lehet kapcsolatba lépni és információt kérni a termékekről, szolgáltatásokról, akkor azt át kéne alakítania. De mivel ő nem web designer, nem web programozó, így nem képes elvégezni a módosításokat. Az pedig, hogy valakinek fizessen érte nagyon komoly pénzekbe kerül a cégének. Az ügyvéd vagy valamilyen jogi szakemberrel megirtatott adatvédelmi irányelvekről nem is beszélve. Így már garantált, hogy hónapokig nem lesz nyeresége.

A legtöbb kisvállalkozásnak ez bőven elegendő idő arra, hogy akár komoly pénzügyi gondok alakuljak ki és még a csőd is kilátásba kerülhet.

Modern a digitalizációra épülő világunkban pont ott vágnak alá az európai versenyképességnek, ahol a legnagyobbat lehet rúgni. Míg a világ más részein élőket nem sújtják ilyen korlátozások és felesleges terhek, minket alaposan megköt. Igazából, mintha folyamatosan hátra lenne kötve az ember egyik keze és nem tudja normálisan végezni a munkáját vagy kreatív tevékenységét.

Nekem ebből csak annyi jön, le, hogy az EU megpróbálja versenyhátrányba szorítani a saját állampolgárait.

Ez csak tovább súlyosbítja a szakadékot Európa két fele között. Mivel a keleti rész, vagyis ahol mi is élünk jóval visszafogottabb gazdaságilag, mint a nyugati, ahol a döntést hozták, így ott jobban tudnak miből költeni a vállalkozások vagy magánszemélyek a szabályozásban rendeltek betartására.

Annyit nem enged meg a GDPR, hogy elhelyezzek egy hirdetést az oldalon, ami biztosíthatná a működés költségeit. Ez esetben már üzleti jellegű tevékenységnek számít és anyagi haszonszerzésnek minősül a reklámozás a blogon, így vonatkozik rá a szabályozás. Nem mintha engem érdekelne bárkinek is a személyes adata vagy a tevékenysége. Igazából a legtöbb honlap tulajdonos csak arra kíváncsi mikor mennyi ember látogatja az oldalát. Illetve azt miként használja, mennyi ideig van egy bizonyos oldalon, valamint honnét érkezett, direktbe írta be a címet vagy egy keresés eredményeként jött az oldalra, esetleg a közösségi médiából egy linken át stb…

De ha egy olyan weboldalt kellene készítenem, ahol a felhasználó, vagyis az olvasó a GDPR-nak megfelelően rendelkezhet az adatai felett, akkor az egy szem reklámomból befolyó összeg többszörösét kéne fejlesztésre költenem. Így az eredeti elképzelés, hogy az biztosíthatná a működéshez szükséges költségeket azonnal szertefoszlik. Ennek az egy hirdetésnek a megvalósítására többet kéne költeni, mint amit valaha is termelne az oldalnak.

Ezzel megfolyatják a kreativitást. Pedig nagy szüksége lenne az online térnek a szabad véleménynyilvánításra. Mert jelenleg a világháló elképzelhetetlenül távol áll attól, aminek eredetileg szánták. Hatalmas technológiai cégek uralják a véleménynyilvánítás minden csatornáját. A GDPR pedig csak az ő malmukra hajtja a vizet. Ezzel pedig, mint egy sorompó állja útját a szabad fejlődésének és kreativitásnak, ellehetetlenítve a kis weboldalak létrejöttét, akiknek nincsen kapacitásuk adatvédelmi biztos kinevezésére és megfizetésére. Pedig ők csak szabadon beszélni akarnának, arról, ami érdekli, motiválja és inspirálja őket. Ezt pedig nem egy hatalmas gigantikus platformon keresztül szeretnék, hanem a saját tulajdonukban lévő weboldalon át. Ezzel pedig páratlan szabadságot élvezve. De ezt elveszik tőlük.

Kérdem én: Mi a célja mindennek?

Talán szeretnék, ha az emberek nehezebben tudnának eljutni a szabad önkifejezés megvalósításának szintjére. Ha saját weboldalakat üzemeltetnek az emberek az ellenőrzött közösségi média helyett, akkor azt nem lehet olyan könnyen cenzúrázni. Míg a nagy giga platformokat igen. Sőt meg teszik ők maguk, mindent törölnek, ami nem felel meg az egyoldalú véleményüknek és kilóg a sorból. Ráadásul pont, hogy ők nem tartják be a rendelkezéseket és folyamatos adatszivárgási botrányaiktól harsog az internet.

Én csak a negatív hatását látom a GDPR-nak. Megnyomorítja a szabad internetet és csírájában folytja el a bimbózó online vállalkozásokat. Sőt bármilyen vállalkozást, hiszen online jelenlét nélkül semmit nem lehet sikerre vinni, anélkül, hogy ne lenne jelen a világhálón.

A szabályok jó dolgok, az ellenőrzés fontos, a magánszféra védelme kiemelt jelentőségű, de nem bármi áron.

Jelen formájában az adatok kezelésére kitalált egységes európai rendelkezés pont, hogy nem egységes. Sokkal nagyobb terhet jelent a kisebb vállalkozásoknak, mint a nagy multiknak, akinek külön jogi osztályuk és informatikai részlegük van a felmerülő problémák kezelésére. Mindaddig azok, akik ezt nem engedhetik meg maguknak komoly versenyhátrányba kerülnek. Ezzel csak elmélyítik a világ nagy giga cégei és kisebb, sok esetben családi vállalkozásai közti amúgy is terebélyes szakadékot. Igazán tartalmazhatna olyan kitételeket, ami magánszemélyekre és kisebb cégekre sokkal lazábban engedi alkalmazni a rendeletet. Ezt lehetne kötni az alkalmazottak számához, a bevételek mértékéhez, vagy a társadalomra gyakorolt befolyás, hatás nagyságához is.

Természetesen, erre az a válasz, hogy akkor már nem lenne egységes. Hiszen, ha kivételt tesznek egyesesetekben, akkor már a másik is megkövetelné magának a vele való kivételezést. Ezért lehetne még tovább bontani a dolgot. Külön lehetne kezelni tevékenységi körtől függően és gazdasági ágtól, hogy kire melyik része hogyan vonatkozik. Csupán még nem kellett volna jelen formájában vezetni egy olyan szabályozást, ami még bőven felülvizsgálatra szorul.

Miért nem lehet ezt értelmesebben csinálni, olyan módon amihez folyamatában tudnak alkalmazkodni az emberek, a vállalkozások. Nem lett volna szabad jelen formájában ezt így bevezetni. Sok kis apró lépésben évről évre kellett volna, hogy mindenkinek legyen ideje alkalmazkodni. No de persze a végeredmény akkor is ez lenne, vagy mégsem?

Ha apránként vezetik be és adnak az emberek reakcióira, akkor a következő lépéseket mindig lehet alakítani a lakosság igényeihez, ahhoz, hogy tényleg mi az ami képes megvédeni az emberek adatait, de megtartja a szabad internetet is. Illetve a kettő közti kényes egyensúly megőrzését tűzi ki céljául.

Borítókép: Pixabay
Képek: Unsplash

Ha tetszett, a bejegyzés, akkor oszd meg ismerőseiddel, barátaiddal. Véleményed, mondani valód van a témával kapcsolatban? Ne habozz, hagyj kommentet a bejegyzés alatt, vagy reagálj másokéra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük