Olvasási idő: 3 perc

Első és máig egyetlen magyar űrhajósunk Farkas Bertalan volt, aki 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén jutott ki az űrbe és ezzel történelmet írt. Ezt tudományos céllal honfitársaink közül azóta sem ismételte meg senki.

A külügyminiszter úrnak abban igaza van, Magyarországnak fontos, hogy az űriparból is kivegye a részét. Hiszen, ha egy ország nem képes az innovációra és a fejlődésre, a technológiai és tudományos befektetésekre, akkor az a 21. században kudarcra van ítélve.

Magyarország 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe.

– jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Ezt a miniszter Sevillában-ban jelentette be a mai napon.

Szerintem ez egy nagy nap a magyar tudomány történetében és egyben fémjelzi is az ország teljesítményét. Még mindig kevés olyan ország van a világon, aminek polgárai képesek az űrbe utazni valamilyen tudományos céllal. Egyben elismerés is a magyar gazdaság és teljesítőképesség előtt, mivel a projektet meg kell finanszírozni.

Az ESA miniszteri tanácsa két-három évente összehívja az ESA tagállamait és megfigyelőit, hogy döntsenek az ESA következő években végzendő munkájára vonatkozó új javaslatokról és finanszírozásról.

ESA blog

Ennek keretein belül történt meg a mai bejelentés is, miszerint hamarosan lesz egy újabb űrhajósunk.

Charles Simonyi a második magyar, aki az űrben járt. Ő űrturistaként látogatta meg a nemzetközi űrállomást. 2007. április 7 és 21 között, majd második alkalommal 2009. március 26 és április 8 között tett űrutazást. Aki egyébként szoftverfejlesztőként dolgozott. Ő vezette be a Microsoftnál az objektumorientált programozást. – Wikipedia

Összességében annyit tudok mondani rá, hogy már ideje volt. Adtunk mi a világnak, mint nemzet elég sok tudóst, feltalálót, akik alapjaiban változtatták meg a világ technológiai fejlődésének menetét. Itt az ideje profitálnunk ebből.

Csak, hogy néhány nevet említsek, a teljesség igénye nélkül:

Kármán Tódor alapította a NASA JPL (Jet Propulsion Laboratory) intézetét, aminek igazgatója is volt 1938 és 1944 között. – Wikipedia

Teller Ede magyar–amerikai atomfizikus, aki 1945-ben tagja, 1947-től elnöke a Reaktorbiztonsági Bizottságnak. Részt vett a Manhattan tervben és közreműködésével 1952-ben végrehajtották az első sikeres hidrogénbomba-kísérletet. – Wikipedia

Neumann János matematikus, aki lefektette a modern számítógép működési alapjait. Amiből később kifejlődtek a ma is használatos számítógépeink. – Wikipedia

Szilárd Leó az első, aki felismerte, hogy a nukleáris láncreakció (és ezzel az atombomba) létrehozható, majd a Manhattan tervben dolgozott. – Wikipedia

Jedlik Ányos nevéhez fűződik többek között a villanymotor feltalálása is, ami nélkülözhetetlen szerepet játszott és játszik ma is a modern technológiákban. – Wikipedia

Andrew Steven Grove (Gróf András István) az Intel társalapítója, a cég felemelkedésének egyik kulcsfigurája. – Wikipedia

Kemény János György matematikus, számítástechnikus, aki egyike volt azoknak akik kifejlesztették 1967-ben a BASIC interpretált programnyelvet. – Wikipedia

Ebből is látszik, hogy mi magyarok igen sokat adtunk a modern tudományok történetéhez és ahhoz, hogy az emberiség a jelenlegi formájában rendelkezzen mindazokkal a technológiai képességekkel, aminek ma a birtokában van. A fenti lista távolról sem teljes, de ők néhányan kulcsszerepet játszottak a világ mai képének formálásában. Ezért Magyarország megérdemli, hogy aktív szereplője legyen az űrkutatásnak és később a naprendszer felfedezésének, meghódításának is.

Kép: Unsplash
Forrás: Wikipedia, ESA blog

Ha tetszett, a bejegyzés, akkor oszd meg ismerőseiddel, barátaiddal. Véleményed, mondani valód van a témával kapcsolatban? Ne habozz, hagyj kommentet a bejegyzés alatt, vagy reagálj másokéra.