Olvasási idő: 2 perc

Távlati kérdésekben gondolkodva és hosszútávra tervezve nem lehet kétség, hogy az egyszeri kifizetés nem lesz egy jövőt álló befektetés. Képzéssel támogatni azokat, akiknek a jogai sérültek és elestek a megfelelő és egyenlő bánásmódú oktatástól hosszútávú befektetés egy emberbe. Ilyenkor nem látszati, igen rövid idő alatt látványos segítséget kap, hanem egy több lépésből álló, de tartós megoldást az életkörülményei hosszútávú javítására és annak önerőből történő fenntartására.

Bármely józan gondolkodású embernek, ide értve azokat, akiknek a kártérítést megítélték és azokat is akiknek a jó érzetét sérti a megítélt összeg, látnia kell, hogy egy hátrányos helyzetű, alul képzett társadalmi réteg hosszútávú problémáit csak a munkaerőpiacon megkövetelt magasabb szakképzéssel lehet tartósan megoldani.

Véleményem szerint abból, hogy többen nem kérik a megítélt összegnek megfelelő oktatást, világosan látszik, hogy nem is változtatni szeretnének életvitelükön, hanem csak a pénzre hajtanak.

Ha valóban az iskolában nem bántak velük egyenlőként, és ebből következően őket hátrány érte az életben, tehát kisebb eséllyel indulhatnak az életük során olyan állások megpályázásáért, amire csak ebből kifolyólag nincsen esélyük, akkor a pénz kifizetése ezen semmit nem fog változtatni. Itt nem arról van szó, hogy a különféle szervezetek segíteni szeretnének a helyi hátrányos közösségnek, csupán társadalmi feszültséget és politikai vitát akarnak kirobbantani.

De ha azt kérik, nyugodtan adjanak nekik milliókat, valószínűleg nagy bulit csapnak belőle, a többit meg elköltik pár hónap alatt kisebb nagyobb kiadásokra. A végén pedig semmi nem változik és épp olyan hátrányos helyzetűek maradnak mint a kártérítés kifizetése előtt voltak.

Kép: Unsplash

Ha tetszett, a bejegyzés, akkor oszd meg ismerőseiddel, barátaiddal. Véleményed, mondani valód van a témával kapcsolatban? Ne habozz, hagyj kommentet a bejegyzés alatt, vagy reagálj másokéra.