A Notre-Dame-székesegyházat ért tűzeset – Valóban csak baleset történt?

Olvasási idő: 5 perc

Ironikus, hogy csak akkor figyelnek fel rá, amikor már szinte elpusztult. Sajnálatos, hogy hagyták ilyen mértékben, módon lepusztulni, majd gondatlanságból tűz keletkezett és teljesen kiégett a Párizs szívében található székesegyház.

Azonban jó hír a sok rossz között, hogy az emberek gyorsan reagáltak és egész vagyonoknak is beillő adományokat ajánlottak fel a helyreállítására. Sajnos bármennyi pénzt is ajánljanak fel, akkor sem lesz teljesen ugyan olyan, mint volt.

A 12. században épült gótikus katedrális egyike Európa kulturális és legfőbb keresztény jelképeinek.

Még 1163-ban III. Sándor Pápa tette le alapkövét és a munkálatok befejeztéig még közel két évszázadnak kellett eltelnie. Így az épületen dolgozó legtöbb ember soha nem láthatta a teljes elkészült művüket.

Valószínűleg már mi sem láthatjuk többé, mert nem lehet ugyan olyanra helyreállítani, mint amilyen volt.

A figyelem a legfontosabb

Azért nem adakoztak, a tűz előtt, mert akkor nem kapott volna akkora médiafigyelmet a jótékonykodás. Persze szép dolog támogatni az elképesztő költségeket igénylő munkálatokat, de nem lehetett volna még mielőtt ez történik?

Eddig mindent túlélt

A Notre Dame már több mint 800 éve szemléli és figyeli némán Párizs városát. Egészen 2019-ig átvészelt bármit, amit a századok rámértek. Túl van több nagy háborún, köztük az első és második világháborút is beleértve. Forradalmak robbantak ki és királyságok dőltek meg, de a Notre Dame rendíthetetlenül csak figyelt a maga méltóságteljes módján és tanúja lett egy egész nemzet történelmének.

Mindezek után az emberi nemtörődömség áldozata lett 2019 tavaszán, amikor is leégett a tetőszerkezete jelentős része és megsemmisült ez a 13. századból származó és pótolhatatlan remekmű.

A tavasszal kitört tűzvész következtében a tetőszerkezete nagyrészt leégett és összeomlott a kupolája és a huszártorony is. A vizsgálatok szerint a tüzet rövidzárlat okozta – nyilatkozta a francia bűnügyi rendőrség vezetője néhány nappal a baleset után.

Jelenleg már a helyreállítás előkészítéséhez szükséges munkálatok zajlanak. Várhatóan pedig a teljes művelet öt évet vesz igénybe. Igyekeznek teljesen eredeti állapotba állítani a székesegyházat. Személy szerint én kétlem, hogy sikerül, mivel modern eszközökkel, 21. századi építési technológiákkal dolgoznak. Ez pedig valószínűleg látszódni fog a végeredményen is.

Több, mint 800 év alatt még soha nem érte ekkora kár a gótikus katedrálist. Szakértők szerint nagy valószínűséggel soha nem lesz már olyan, mint volt. Ugyanis a tetőszerkezete olyan tölgyerdőből származott, ami azóta már nem létezik.

A következő nagy kérdést kell feltenni:

Méltó még az európai nép, méltók vagyunk még a Notre Dame örökségére? Vagy már kiesett a korszellem az isteni kegyeletből? Egy jel volt a tűzvész, ami kapcsán el kellene gondolkodni, hogy hova távolodott el az ember Istentől? Vagy csupán egy egyszerű véletlen, ami modern tudományokkal és matematikával számszerűsíthető, hogy mégis mekkora esély volt rá, hogy egy ilyen katasztrófa véletlenszerűen bekövetkezhessen?

Mindenki másutt keresi a válaszokat, de egy biztos a világ kultúrája egy remekművel lett szegényebb, még ha helyre is állítják, már nem az eredeti gótikus Notre dame-ot fogjuk látni, csak egy modern, de a régi képére szabott utánzatot. Ettől függetlenül mindent meg kell tenni, hogy a lehető leghűbb módon vissza lehessen hozni azt, amit a tűz majdnem elvett tőlünk.

Az 1800-as évek közepén folytattak jelentetősebb felújításokat utoljára a katedrálison. Ekkor a munkálatokat az eredeti tervek alapján végezték.

A templom méretei egyébként lenyűgözőek, akár 6000 főt is képes befogadni a hatalmas 5 hajós beltere, ami valóban lenyűgöző teljesítmény a korabeli emberek részéről.

Az épület megjelenésének fontos részét képezik a rózsaablakok, melyek színes ólomüvegből készültek.

Manapság azonban nem egyházi épületként tekintenek az egyébként francia állami tulajdonban lévő székesegyházra, hanem építészettörténeti, történelmi, tudományos, városépítészeti, képző- és iparművészeti épületként. Persze a sort még lehetne bőven folytatni, a lényeg az, hogy lehet rá mondani bármit, csak azt, nem, hogy vallási jelkép. Mert ugyebár manapság nem mond ilyet senki nyugaton. Ott mindent lehet és minden van, csak a régmúlt hagyományainak tisztelete és a vallás nyilvános felvállalása nincs.

Mi mindent megélt már a Notre Dame a 8 évszázad, megannyi emberöltője alatt. Látott királyokat és dinasztiákat felemelkedni és elbukni, forradalmak törtek ki és eszmék születtek, hogy aztán jöjjön helyettük egy újabb, mint ahogy a királyok és a kormányok is váltották egymást az idő folyamán, de a katedrális csak áll némán a párizsi épületek fölé magasodva és figyel tovább.

Forrás: wikipédia
Képek: Unsplash

Ha tetszett, a bejegyzés, akkor oszd meg ismerőseiddel, barátaiddal. Véleményed, mondani valód van a témával kapcsolatban? Ne habozz, hagyj kommentet a bejegyzés alatt, vagy reagálj másokéra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük