Szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás

Olvasási idő: 3 perc

Előbb azt is el kéne mondani az embereknek, miért is van erre szükség, mit jelent ez pontosan és legfőképpen miként lehet ezt kivitelezni a hétköznapokban. Sajnos naponta tapasztalom, hogy a szomszédok a kartontól kezdve a tejes dobozon át az étolajos flakonig mindent a szemetesbe dobnak.

Amúgy egyáltalán nem bonyolult a művelet. A kivitelezés is meglehetősen egyszerű. A műanyagot, az üveget és pappírt nem dobjuk a konyhai szemét közé és visszük le az épület melletti konténerbe.

Hogy miért nem?

Egyszerűen azért, mert nem oda való. Tulajdonképpen az nem is szemét, hanem nyersanyag új termékek előállításához.

Emberi gondatlanságból és egyszerű nemtörődömségből a hulladék gyakran nem is a lerakókba kerül, hanem a természetbe, élő vizeinkbe, ahonnét a folyók elszállítják az óceánokba.

Azt írják:

Az uniós irányelvnek megfelelően 2025-re a kommunális hulladék 55 százalékát kell újrahasznosítani.

Lehet csak én élek olyan környéken, ahol rajtam kívül nem túl sok embernek van róla némi fogalma, mit kezdjen azokkal a holmikkal, amire már nincsen szüksége. A ház konténere pedig mindig tele van tömve olyannal, aminek a szelektív gyűjtőben volna a helye. A város tele van szórva szeméttel, a köztéri padok alá a parkokban vastagon be van almolva és a bokrok alatt, most hogy lehullottak a levelek (már nem takarja el a lomb) több a szemét, mint a levél.

Az én háztartásomból nem kerül ki semmi a természetbe. Mindent a megfelelő tárolóban helyezek el. A lemerült elemektől kezdve, a fel nem használt gyógyszerekig, az elektromos hulladékon át a tönkrement ruhákig mindent.

Persze sokszor ez külön szervezést és időbeli rááldozást is igényel, mert a gyűjtők nem a közelben vannak. A közönséges szelektív gyűjtőkonténer is három utcára van a lakhelyemtől. Elem vagy fel nem használt gyógyszeres gyűjtő pedig ennél jóval messzebb található csak.

De a lakóközösségem nem ilyen szorgalmas.

Ugyanis a konténer bármely napon úgy tele van, hogy szinte lehetetlen elszállítás után olyan gyorsan levinni a tényleg abba a gyűjtőbe való szemetet, hogy bele is férjen. Pedig hetente kétszer is elszállítják, de hiába, a szomszédok szinte azonnal teletömik.

Hogy lesz ebből az, hogy 2035-re az összes hulladék kevesebb mint 10 százaléka kerülhet csak a lerakókba?

Sehogy! A többséget ugyanis nem érdekli.

Mivel annyival letudja az egészet, hogy ő kidobta (nem szanaszét, hanem a szemetesbe), ezzel pedig a megfelelő helyre került. Legalábbis ezt gondolják. Azzal, pedig, hogy nem látják a lassan hegynyi méretű rakást, ahová a szemétszállítók összehordják, tudomást sem vesz róla, hogy az a “szemét” (legalábbis, amiről ő azt gondolta, hogy az), amit kidobott, még évmilliókig ott lesz a város mellett.

Az uniós irányelvek pedig csak akkor kivitelezhetőek, ha a lakosság is partner benne. Persze a legtöbb szemetet az ipar termeli és őket lehet is ellenőrizni végre hajtják-e a rendelkezéseket, csak a civil lakosságot nem.

De ha az emberek nem hajlandóak szelektíven gyűjteni, aligha lesz a kommunális hulladék 55%-a 2025-re szelektíven gyűjtve. Egyébként ezek a határidők eléggé nagy intervallumot fognak le, ahhoz képest, hogy a bolygó mindenütt tele van szeméttel. Ez csak az embereken múlik, mennyi időn belül hajlandóak erre a környezettudatos magatartásra áttérni. Igazából lehetne akár már mától is a szemét 90%-át szelektíven gyűjteni, csak akarni kellene és tenni érte, hogy szétválogatjuk. Ahhoz pedig nem kell restnek lenni, hogy elvigyük a megfelelő gyűjtőbe.

Az uniós irányelvnek megfelelően 2025-re a kommunális hulladék 55 százalékát kell újrahasznosítani, 2030-ra 60 százalékát, míg 2035-re már a 65 százalékát.

Geplaatst door Élő Bolygónk op Dinsdag 26 november 2019

Forrás: Élő bolygónk
Kép: Unsplash

Ha tetszett, a bejegyzés, akkor oszd meg ismerőseiddel, barátaiddal. Véleményed, mondani valód van a témával kapcsolatban? Ne habozz, hagyj kommentet a bejegyzés alatt, vagy reagálj másokéra.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük