Te támogatod a robotmunkát?

Olvasási idő: 4 perc

Sok előnnyel jár a gépesítés és a műszaki fejlődés, rengeteg terhet, veszélyes, vagy csak egyszerűen unalmas munkaköröket vesznek át tőlünk. Ezek az előnyök vitathatatlanok, gyorsabban, precízebben és a napi 8 órás munkaidőnél jóval többet dolgoznak. Persze egy ilyen beruházás sokba kerül a cégeknek és ez nagyban függ attól, hogy milyen célét szolgál az új “munkatárs”. De a felhasználási célterülettől és beruházási költségektől függően ezek hamar megtérülhetnek. De vajon a társadalom készen áll már a teljesen automatizált gyáripar és a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésére?

Mielőtt még ide eljutna a világ, hosszú még az út és tele van leküzdendő akadályokkal is. A dolog sötét oldala, hogy ez munkahelyeket szüntet meg, tehát nő a munkanélküliek száma. A robotizálás nagy támogatói mindig azzal érvelnek, hogy ez új munkahelyeket is teremt és átképzéssel megoldható a probléma.

A tisztánlátás kedvéért, akkor most nézzük úgy a dolgokat, ahogy azok vannak.

A példa kedvéért most vegyünk egy húsfeldolgozó üzemet alapul. Ha egy vágóhídon a gépsorba beiktatnak egy új robotkart, ami levágja az állatot az ember helyett, akkor az a szerényebb képesítéssel rendelkező munkalávaló, aki eddig azt a feladatot látta el elveszíti a munkáját. Meg lehet próbálni átképezni, de mire? Nyilván jó oka van annak, hogy egy vágóhídon dolgozik, nem pedig szellemi munkakörben egy irodaépületben. Itt most nem az élelmiszer iparban alapvető munkát ellátó emberek megsértése a cél. Ez egy tény, hogy az emberek többsége jó okkal dolgozik abban a munkakörben, ahol.

Ez így igazságtalan, mert egy alacsonyabb képesítésű embert nem lehet magasabb munkakörre átképezni, mert nyilván nincsen annak a szükséges szellemi képességnek a birtokában, hogy elláson egy összetettebb feladatokat ellátó munkakört. A gépesítés pedig elsősorban az alacsonyabb képesítéssel rendelkező dolgozók munkáját veszi el. Az átképzés pedig azért is nehézséges, mert a lehetőségei erősen beszűkölnek a robotizálás miatt. Mind egyre kevesebb és kevesebb emberrel végzik ugyan azokat a munkákat. A gyártósorokon is elegendő a korábbi 10 helyett 5 ember.

Ezek hasznos dolgok, hiszen a hatékonyság és a termelékenység kulcstényező a vállalatok szempontjából. Azonban ez nem jó sem az embereknek, akik így elveszítik a munkájukat, sem pedig az országok adóbeszedésének.

Jelenleg semmilyen adózási forma nem létezik a robotokra, emberek munkáját kiváltó gépekre. Pedig égető szüksége lenne a társadalomnak és a gazdaságnak egy az elvégzett gazdasági haszon után arányosan kirótt adó bevezetése egységesen az ipar és gazdaság bármely területén működtettet gépi rendszerek után, amik emberek munkáját váltják ki.

Persze fantasztikus dolog a rohamtempójú technológiai fejlődés, de ehhez szükséges lenne igazítani a törvényi- és adózási rendszert is. Ha a cégeknek adót kellene fizetni a robotjaik által megtermelt javak után, akkor rövidesen megoldható lenne, hogy minden ember egyenlő arányban részesüljön az országa gazdasági erejétől függően egy garantált létminimumot biztosítani tudó egységes juttatásban. Jelen esetben kizárólag a nagyvállalatok járnak jól a gépesítéssel és az autómatizációval. A fejlődés legnagyobb vesztesei pedig maguk az emberek, akiket kiváltják a fejlett gépi rendszerek.

Kétségtelen, hogy egy nagy ipari forradalom kellős közepére csöppentünk és az életünk sokkal nagyobb mértékben fog megváltozni, mint bármely korábbi ipari átalakulás következtében. A társadalomnak meg kell tanulnia alkalmazkodni a megváltozó és átalakuló gazdasági rendszerhez.

Pedig az irány jó, csak csiszolni kéne rajta egy kicsit. Abban az esetben, ha mindenkinek biztosítanának egy alap juttatást, ami a technológia fejlődésével csak emelkedne, akkor minden ember megélhetné a benne rejlő valódi énjét. Képessé válna kibontakoztatni teljes potenciálját, hiszen nem a létfenntartásáért élne már, hanem a gondolatok szabad áramlásáért. Azért, hogy azt tehesse, ami a számára a legnagyobb örömmel és kielégüléssel jár. Nem lenne szükség a hagyományos értelemben vett munkavégzésre, hiszen a teljesen gépesített és robotizált gyáripar mindennel ellátja az emberiséget.

Ez még talán távolinak és megfogatatlannak tűnik most, de ez irányba tartunk jelenleg. Azt még nem lehet tudni, hogy mikor következik be, de gyanítható, hogy sokkal előbb, mint azt a legtöbben gondolnák.

Talán most még a társadalom nem áll készen ennek a kornak a beköszöntére. A miénknél fejlettebb gazdaságú társadalmakban sem. Erre példa a 2016-ban Svájcban megrendezett népszavazás, amikor az emberek elutasították a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését. Idővel azonban a fejlődéssel elkerülhetetlenné válik ennek a juttatásnak a bevezetése. Ehhez azonban még rengeteg nehézséget kell elhárítani, a technológiák továbbfejlesztését illetően, a jogi rendszer kidolgozását tekintve is, mind pedig a gazdaság gyökeres átalakítását tekintve egyaránt.

Képek: Pixabay

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük